|
KUTATÁSI ADATOK |
|
Itt megtalálsz minden részletet a kutatásról. Próbáld ki az interaktív adatlabort és áss a kutatás összefüggéseinek mélyére.
Az alkalmazott módszertanA kutatás alapját két online megkérdezés képezi. Ezeknek a formája kérdőív volt, amelyeket Kovács Ádám dolgozott ki Horváth György, “A kérdőíves módszer” című könyvének iránymutatása alapján. 5-5 tesztkitöltő segítségével finomodott a tartalom és ezután történt meg a végleges verzió kiküldése.
Az egyik kérdőívet a téma szakértői, vagyis tervező építészek töltötték ki, a másikat pedig az építészeti tervezést nem ismerő emberek. Utóbbi kérdőív két részből állt: az első részben a kitöltőnek a saját szempontjából, a második részben pedig mások szempontjából kellett ugyanazokra a kérdésekre válaszolnia. Ez a kérdőív felosztás azért előnyös, mert így ugyanazon a kérdésekre adott válaszokat 3 különböző aspektusból lehet vizsgálni, összehasonlítani és levonni a következtetéseket belőlük. Ezen online kerdőívek elkészítéséhez a Google szolgáltatásait vettük igénybe. A beérkezett adatok egy táblázatban gyűltek össze, amiket Excel segítségével elemeztünk ki. A megkérdezettek köreSzakértői kérdőív
A kérdőív a következő csatornákra került ki: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemi levelező lista, MOME facebook csoport, Lechner Tudásközpont hírlevél és honlap, interneten felkutatható építészirodák, BME tervezési gyakorlatot befogadó építészirodák, Építészkamara honlapja és hírlevele. 564 kattintásból 120-an töltötték ki a kérdőívet, ami 21%-os kitöltési arányt jelent. A válaszadók 68%-a adta meg email címét a kutatási eredmények megismerése céljából és 30%-a osztotta meg saját plusz véleményét a felmérés végén. Ezek a hozzászólások a pár sorostól egészen a féloldalas terjedelemig változtak. Nem szakértői kérdőív A kérdőív a következő csatornákra került ki: személyes Facebook oldal, Kempelen Farkas Gimnázium alumni levelezőlista, Kempelen Farkas Gimnázium diák csoport, Tanári facebook csoport, BME piac facebook csoport, StartUp vállalkozók facebook csoport. 1774 kattintásból 160-an töltötték ki a kérdőívet, ami 9%-os kitöltési arányt jelent. A válaszadók 44%-a adta meg email címét a kutatási eredmények megismerése céljából és 20%-a osztotta meg saját plusz véleményét a felmérés végén. Ezek a hozzászólások a pár sorostól egészen a féloldalas terjedelemig változtak. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a válaszadók egy jelentős része Budapesti kitöltő volt. A feltett kérdésekAz építészeti tervezés jövőjét megannyi aspektus határozza meg, amelyek közül a kutatás szempontjából legrelevánsabbak alapján alakítottuk ki a kérdések csoportosítását. A demográfiai adatok mellett a megrendelői igények, az építészek hozzáállása és szakmai gyakorlata, a rendelkezésre álló technológia, az épület megépítéséhez szükséges erőforrások és a tervezési környezet alapján csoportosítottuk a kérdéseket.
Szakértői kérdőív fejezetek: demográfiai adatok, megrendelői igények, építészek viszonyulása a technológiához, technológiai lehetőségek és kihívások az építészeti tervezésben, a tervezési környezet alakulása. Nem szakértői kérdőív fejezetek: demográfiai adatok, lakhatási jellemzők, építészeti igények felmérése, rendelkezésre álló erőforrások, az építészeti tervezés technológiai aspektusai, mások véleménye. A kutatás során a két kérdőívet külön-külön is elemezzük és egymással is összehasonlítjuk. Egyes kérdéseknél ez hármas összehasonlítássá bővül, hiszen a nem szakértői kérdőívben bizonyos kérdéseket úgy is felteszünk, hogy mit gondolnak a válaszadók arról, hogy mások hogyan vélekednek a kérdésről. Ebben az esetben a saját véleményüket, a másokról alkotott véleményt és az építészek véleményét is módunkban áll összehasonlítani. A kutatás fogalom használataA kutatás során az építész, a szakértő és a szakma alatt ugyanazt értjük: a felmérést kitöltő építész tervezőket, akik kitöltötték a nekik szóló kérdőívet. A nem szakértő, a laikus, a mindennapok embere, a megrendelő és az állampolgár alatt szintén ugyanazt értjük: azokat az embereket, akiknek nincs építészeti kötődésük és kitöltötték a rájuk vonatkozó kérdőívet.
Szakmai tapasztalat szerint kategorizáltuk az építészeket. A nem tapasztaltak az egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezők csoportja, a közepesen tapasztaltak az egy és tizenöt év közötti tapasztalattal rendelkezők csoportja és a nagyon tapasztaltak pedig a tizenöt évnél is régebben praktizáló építészek halmaza. A kérdőívek hivatkozásaiSzakértői kérdőív: https://goo.gl/forms/79VQx7rrlOf86nrT2
Nem szakértői kérdőív: https://goo.gl/forms/FVVs2B56Nj2lruT22 Letölthető nyers adatokA kutatás nyers adatait szabadon elérhetővé tesszük a CC lizensz alapján.
Örülünk ha ezekből az adatokból valaki valami hasznos konklúzióval áll elő, ezért kérjük, hogy ebben az esetben vedd fel velünk a kapcsolatot. Összesített kérdőív adatok XLSX: https://drive.google.com/open?id=1O7EjuOEvamveET-Y23IChAg3bYRemjYN AdatlaborA szakértői és a nem szakértői adatokat betöltöttük az alábbi két interaktív elemező táblára, ha valaki azonnal szeretne utánajárni valamilyen kérdésnek.
|
